Üdvözöljük iskolánk honlapján!

herzlich wilkommen auf unseren Seite!

BUDAPEST XVIII. KERÜLETI TÁNCSICS NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA

A Wekerle, Somogyi Béla, Szélső, Táncsics utcai iskola története

A mai Pestszentimre második tanintézményét, iskolánk jogelődjét, a Wekerle utcai iskolát 1910-ben adták át egy tanteremmel.

rajz
Az iskola alaprajza /1910/


Az igazgatói teendőket Szegszárdy Árpád látta el, míg az első tanító Neuwirth Anna volt, akiről a hiányos adatok alapján annyit tudunk, hogy az I. világháború elején még valószínűleg itt tanított. Őt követték Glausz Mimi és Glausz Frici, majd a Szakáts nővérek és 1914-től Turcsányi István.

1914-ben megkezdték az iskola bővítését Klein Károly tervei szerint. Az I. világháború idején nincs tervszerű tanítás a férfi tanár hiánya, a túlzsúfoltság és a két újabb tanterem építése miatt. 1917-ben az udvari épület már majdnem kész volt, de a befejezéshez szükséges pénzt a háborúra hivatkozva nem utalta át a soroksári képviselőtestület. A képviselőtestület arra is hivatkozott, hogy a megszavazott kölcsönt a bank nem tudja folyósítani. 1918 őszén Soroksárpéterin is megalakult a munkástanács és elővette a félbehagyott iskola ügyét. Az építkezés csúszása miatt csak 1920 szeptemberében adták át az épületet, bár a berendezés, bútorzat csak két év múlva lett teljes. Az építkezés hat éve alatt, majd az 1920-as években is több magánháznál /Szabadi, Zöldi, Tálas/, valamint a Szalay vendéglőben a Wekerle (Szélső) u. 88. szám alatti szobákat a vármegyei hatóság kibérelte, hogy a túlzsúfoltságot enyhítse. Az iskola tantermében és a bérelt szobákban napi 2-3 váltásban tanultak a diákok. A trianoni békeszerződést követően sok menekült hagyta el felvidéki, erdélyi lakhelyét, melyek közül sok család Soroksárpéterire költözött. Így az 1920-as években általánossá vált a zsúfoltság, ezért továbbra is délelőtti-délutáni váltásban jártak iskolába a tanulók. Az evangélikusok ezekben az években templom hiányában, iskolánkban tartották istentiszteleteiket. 1921-ben Szegszárdy Árpád nyugdíjazását kérte, Turcsányi István lett az igazgató.

tanári kar
Pestszentimre tantestülete 1920-ban
1923-24-ben a tanítói lakásokból újabb két tantermet alakítottak ki az iskola bővítése során. Természetesen a gyereklétszám növekedésével a tanárok száma is megnőtt. Ekkor tanított az iskolában többek között: Bíró László, Bodnár Ödön /ők már 1920-ban is itt tanítottak/, Nagy Gergely és Dr. Széky Endre ref. lelkész is. Bodnár Ödön 1937-től a Rendessy-telepi elemi népiskola /a mostani Piros/ igazgatója lett.
Az 1930-as években és az 1940-es évek elején mindhárom imrei iskolában működött az 1-4 osztály. Voltak olyan tanévek, amikor az 5-6. osztályosok a Jenő /Ady/, a 7.-esek az Árpád /Podhorszki/, míg a 8.-osok a Wekerle /Szélső/ utcai iskolába jártak. Ebben az időszakban gyakoriak voltak a 40-50 fős osztálylétszámok. A helyhiányt úgy oldották meg, hogy a messzebb lévő épületekbe jártak az idősebb tanulók.
A 30-as években terveztek iskolánk mellé egy óvodát, de építése nem valósult meg. Talán, az 1940-ben már létező Vadász /Brigád/ utcai óvoda közelsége indokolta, hogy nem fogtak hozzá az építkezéshez.
1939-ben került az iskolába Tekes Árpádné /1946 májusáig tanított itt/, valamint Csom Pál. Ebben a tanévben 4 vegyes osztály volt az alsó tagozatban, és volt egy 7.-es vegyes, valamint egy 8.-os vegyes osztály.
Az 1940-41-es tanévtől vált kötelezővé a 8 osztály elvégzése.
1942-ben nyugdíjba vonult Turcsányi István, bár a községházán dolgozott még pár évig.
1943-ban Csom Pált nevezték ki igazgatónak. Miközben az orosz fronton harcolt, pár hónapig Keresztes Nagy Antalné helyettesítette.
1945. március 21. tragikus nap az iskola történetében. Az iskola takarítása közben egy, a tanári dobogó alá rejtett német akna felrobbant, és kioltotta Póth Irén életét. Szigeti Kálmán is súlyosan megsérült, majd pár nap múlva a kórházban meghalt. Az igazgatói irodában tartózkodó Csom Pál könnyebb sérüléseket szenvedett.
tanári kar
A felrobbant iskolaépület
1945. 04. 03-án újra megindulhatott a tanítás.
1945. május végén így számolt be Csom Pál az iskolai állapotokról: „Az osztályok kifosztva, az épületben háborús sérülések, ablaküveg sehol, felszerelés semmi, padok nincsenek, fűtési lehetőség nincs”. Ilyen állapotok között nem csoda, hogy a háború után nehezen indult a tanítás. Vándorcipő-mozgalom is indult az iskolában, az itteni „cipőbankból” juthattak lábbelihez a rászorulók. Az 1945-46-os tanév csak az 1-4. osztályokkal indult tanteremhiány miatt, ekkor még csak két terem volt használható. A többi osztály a Vadász /Brigád/ utcai óvodában, október elejétől a Somogyi Béla /Szélső/ utcai Vasas Otthonban /Székházban/ voltak elhelyezve. Az oktatás kétnaponta folyt, és ekkor kerültek iskolánkba a 7-8. osztályosok is. Az iskola épületében a fűtés hiánya miatt a tél elejétől, 1946. március 1-ig nem volt tanítás, hiszen az iskolai tantermeknek nem voltak ablakai.
1946 januárjában megalakult a kerületi Pedagógusok Szakszervezete, Csom Pál vezetésével.
1946. november 7-én az Iparitanonc iskola is megkezdte a tanítást, ezúttal a Wekerle iskola épületében. Az igazgatója Gönczöl András, de Csom Pál is oktatta a diákokat. Az ipari iskola a következő tanévtől már az Árpád utcai iskolában működött tovább.
Az 1946-47-es tanévben még nem volt 5-6. évfolyam az iskolánkban, de az 1947-48-as tanévtől nyolc évfolyamos iskolaként működhettünk.
Meghatározták a négy imrei /a negyedik ettől a tanévtől a Kisfaludy u.-i/ iskola körzeteit is. Október 15-től a 8. osztályt helyhiány miatt ideiglenesen a Jenő /Ady/ utcai iskolába helyezték át. Közben megkezdődött az iskola felújítása, melyhez a Kisgazdapárt is nagy segítséget nyújtott. 1948. november 3-án megtörtént az új épület ünnepélyes felavatása.
1947-től megszervezték a napközit, mely az előzőekben említett helyhiány, és a gyerekek magas létszáma miatt még évekig nehezen működött.
Csom Pál már 1949-től szorgalmazta a kerületi oktatási osztálynál és a fővárosi tanácsnál az iskola bővítését, átalakítását. 1951. március 16-án megkezdődött az építkezés, mely 1952 nyarára be is fejeződött. A két épületet összekötötték, és közös folyosóról lehetett megközelíteni a tantermeket.
iskolaépület
Az új iskolaépület 1952-ben
Ezekben az években is rengeteg a gyerek, így délelőtt és délután is volt tanítás.
Az ötvenes évek elejétől egyre rendszeresebbé váltak a tanulmányi kirándulások az osztályfőnökök, valamint az igazgató vezetésével. Az iskola bekapcsolódott az egész országot megmozgató „Ismerd meg hazánkat!” mozgalomba.
Az 1952-53-as tanév elejétől elindult a tanulószobai foglalkozás. Célja a 8.-os tanulók zavartalan tanulásának biztosítása, valamint a továbbtanulás sikeressége.
1954. október 10-én először rendezett iskolánk Szüreti Mulatságot.
1955. március 21-én az iskola folyosóján elhelyezett emléktáblát ünnepélyes keretek között avatták fel, a tíz évvel korábbi tragédia áldozataiért.
emléktábla
Ekkor 404 tanuló járt az iskolába, 19 nevelő és 7 szaktanár foglalkozott velük. A tantermek száma 8, az osztályok száma 14 volt.
Ezekben az években kezdte meg működését a mezőgazdasági szakkör Fóris Sándor vezetésével. A mostani Táncsics utcai, valamint a politechnikai épület helyén létrehozott gazdasági kertben mezőgazdasági munkákat lehetett megismerni.
1956. január 12-én reggel több alkalommal is földrengés rázta meg Dél-Budapest környékét. Sok ház megrongálódott, több összedőlt. Iskolánk kéményei is ledőltek, és beszakították a tetőt.
1956 márciusában a Család és Iskola című újság riportot közölt az iskolában folyó társadalmi munkáról.
Az 1956-os események idején, a környéken lakók az iskola pincéjében vészeltek át néhány éjszakát.
'56
Az 1957 októberében Vécsey Lászlóné irodalomtanár beadta Döbrentei Kornél verseit az Arany János emlékünnepély alkalmából meghirdetett irodalmi pályázatra. Az ötödik osztályos tanuló megnyerte az első díjat, mely egy sétarepülés volt Budapest felett. A jó hírt egy tornaórán hallotta meg, mikor az igazgató néprádióval a kezében bement a terembe, és megszakította az órát. A rádió így közvetített: "Az általános iskolák irodalmi versenyén a verskategóriában Döbrentei Kornél, a Szélső utcai iskola 5. osztályos tanulója I. díjat nyert a Zörög a kukoricaszár és a Tavaszi füzek című verseivel. A verseket Gáti József előadásában hallhatják".
1958 augusztusában megszervezésre került az első úttörőtábor, Farkasgyepün.
1959 februárjában iskolánk testnevelője Kővári Károlyné újabb /az elsőt még 1952-ben/ magyar bajnoki címet nyert alpesi síben. Nemsokára magasabb beosztásba helyezték, így elkerült az iskolából.
1959. április 16. újabb szomorú nap az iskola történetében. Az udvari mellékhelyiség elé felhúzott tégla takarófalnak nekitámaszkodott néhány nyolcadikos lány. Miközben beszélgettek, a fal hirtelen megdőlt, és a túloldalon álló Kovács Máriára zuhant. A hetedikes lányt súlyos koponya- és agysérüléssel szállították kórházba, de sajnos még útközben meghalt.
Kovács
Kovács Mária
1960 nyarán az iskolát felújíttatta a kerületi Tanács. Kifestették a termeket, parkettáztak, korszerűsítették a világítást és lebetonozták a járdákat. Ősszel a felső tagozatos diákok sokat, és nagy lelkesedéssel dolgoztak az 51-es /volt 54-es/ villamosvonal Pestimre központig való 1,5 kilométeres meghosszabbításán. (Az 54-es villamos 1958. október 1-től járt ki a Nagyvárad tértől a Kisállomásig.)
1961 novemberében elkezdődött a politechnikai épület építése, melyet a következő tanévben adtak át. Az építési munkákban a Szülői Munkaközösség és a tanulók is részt vettek.
Az 1962-63-as tanév tanulólétszáma 501 fő. Ebben a tanévben Iharos Sándor sokszoros világcsúcstartó atléta vándorserleget adományozott iskolánknak. Mindig az az osztály nyerte el tanév végén, amelyik az éppen aktuális tanévben az osztályok közötti versenyt megnyerte.
Iharos
Iharos Sándor
1960-as évek közepétől nyaraltak tanulóink Balatonakaliban, a XVIII. kerület úttörőtáborában, ahová a mai napig szervezünk nyári üdüléseket. Az ezt megelőző években a Börzsönyben, Királyréten voltak megszervezve a táborok.
Az 1973-74-es tanévet új vezetővel kezdte az iskola. Csom Pál nyugalomba vonult, így augusztus 31-től Török Géza vette át a helyét. Igazgatása alatt szinte teljesen felújították az iskolát. Vizesblokkot alakítottak ki, és különböző épületszerkezeti változtatásokat is végrehajtottak, valamint a padok, táblák cseréje is megtörtént.
1975. március 21-én Póth Irén és Szigeti Kálmán új emléktábláját avatták fel.
1976-ban felvetődött egy új, 8+2 tantermes iskola építése. Az építkezés el is kezdődött, de évekig csak a vasbeton szerkezetek meredeztek a Táncsics utcai oldalon. 1978-ban 26 nevelő dolgozik és közel 500 diák tanul az iskolában. Még tartott az építkezés, mikor 1979-ben újabb változás történt az igazgatói poszton. Török Gézát Szerdahelyi Ágostonné váltotta.
1982-ben megalakult a bélyegszakkör Domoszlai Mihály vezetésével. Az ezt követő években rendszeresen részt vettek budapesti és vidéki bélyegkiállításokon, vetélkedőkön. Iskolánk is helyet adott több budapesti rendezvénynek.
1983 nyarán befejeződött az új iskola építése, így ősszel végre megindult a két emeletes 8+4 tantermes, tornatermes iskolában a tanítás.
iskola_2
Ezekben az években cseh kapcsolatot létesített intézményünk, egy prágai iskolával, mely sajnos nem volt hosszú életű.
Az 1992-es tanév végén már új az igazgató, Virág László vezette az iskolát bő két évig.
Az 1994-1995-ös tanévtől Domaniczkyné Balogh Katalin /Császár Katalin/ az igazgató.
1996 nyarán megszerveztük első külföldi táborunkat Erdélyben, Szovátán.
1997-ben iskolánk alapításának 90. évfordulóját ünnepeltük az iskolai, illetve a Városházán megrendezett kiállítással.
Az első német nemzetiségi osztály az 1998-99-es tanévben indult.
1999-től, már több alkalommal szerveztünk erdei iskolát alsó tagozatos tanulóinknak /pl.: Kismaros, Szilvásvárad, Salgótarján, Törökmező/.

A Socrates program keretében tanulóink és tanáraink a 1999/2000. tanévtől kezdve a különféle kultúrák, szokások megismerése céljából 3 éven át egy projektmunkában vettek részt, melynek során magyar, osztrák, angol és német partneriskolák közös munkát végeztek. A feldolgozott témakörök az „Ich und meine Familie” – „Meine Schule” – „Meine Welt” („Én és a családom” – „Iskolám / szűkebb lakókörnyezetem” – „Hazám és a szomszédos országaink”). Első évben gyerekek által elkészített naptár, másodikban egy zenei cd, az utolsóban a teljes projekt lezárásaként egy közös honlap készült, ahol a partneriskolák munkáiból találhat ízelítőt a com4us.de weblap látogatója.
A munka során külföldi csereutazásokra került sor, melyben nemcsak a tanárok, hanem a diákok is részt vettek. Tőlünk 5 tanár tarthatott tanítási órát Bécs, Göttingen és Norwich iskoláiban, a hozzánk érkező kollégák pedig nálunk mutatták be saját tanítási módszereiket.
A német nyelvet már jobban beszélő gyerekeknek 2002-ben az ausztriai Schottwienben, majd 2005-ben Várgesztesen nyelvi tábort szerveztünk.
Két-három év előkészület, egyeztetés után 2003-ban partnerkapcsolatot létesítettünk egy németországi iskolával.
iskola
iskola
A Bajorországban található eichenbühli iskolával való kapcsolat célja, hogy kölcsönös diákcserék alkalmával a diákok megismerjék egymás kultúráját, többet tudjanak meg a másik országról. Nekünk különösen fontos, hogy tanulóink a látogatások ideje alatt gyakorolni tudják a német nyelvet.
A 2000-es évek elején az épület egy részén nyílászáró csere történt, majd csatornázási munkák folytak az iskola területén.
2004 szeptemberében újfent iskolatörténeti kiállítást rendeztünk, melyet a Városházán mutattunk be.
iskola
Jó kapcsolatot ápolunk a Csolt utcai /Vackor/ német nemzetiségi óvodával, így sok kis elsős érkezik hozzánk minden évben. Rendszeresen együtt veszünk részt szakmai és kulturális rendezvényeken. /Pl.: Márton-napi felvonulás, különböző ünnepségek, fellépések.
iskola
2007 nyarától Svélecz Edit, az addigi helyettes látja el az igazgatói teendőket, a betegeskedő és épp emiatt nyugdíjazását kérő Császár Katalin utódjaként.
A 2010 szeptemberében 100. éve folyik tanítás a Szélső /Wekerle/ utcai iskolában! Az egész tanévet felölelő rendezvényekkel, programokkal, vetélkedőkkel emlékeztünk az elődökre, valamint az új iskolatörténeti kiállításunk bemutatkozott a Városházán is.
iskola
Ettől a tanévtől kerül megrendezésre a német hagyományokat ápoló Nemzetiségi Napunk. A Nemzetiségi Nap keretében minden osztály felkeres egy főváros környéki német eredetű települést, tájházat, ismerkedik a hagyományokkal, szokásokkal, lehetőség szerint kézműveskedik is.
Sajnos az eichenbühli iskolával 2013-ban megszünt a kapcsolat, a német iskola átszervezése miatt. Új kapcsolat kiépítése folyamatban van, egy szintén Bajorországban található iskolával.

Iskolánk jelenleg /2016/ már csak egy épületből áll: a Táncsics utcában található új épületből. /A kerületi Önkormányzat a már több mint 100 éves Szélső utcai épületet óvodának alakította át 2013-2014-ben.
iskola
Az iskolaudvar is elkezdett megújulni, reméljük a felújítás folytatódni fog. 2015 nyarán energetikai korszerűsítés kezdődött iskolánkban /nyílászáró csere, szigetelés, fűtés-korszerűsítés/, mely 2016 őszére be is fejeződött.
iskola
Az udvaron a gyermekek igényeinek megfelelő, hangulatos játszótér található. Iskolánk családias jellegű, közvetlen napi kapcsolatban állunk a szülőkkel.
Iskolánk programja komplexitásra, a gyermeki személyiség sokoldalú, kiegyensúlyozott fejlesztésére törekszik és hangsúlyt fektet a környezettudatos gondolkozásra kialakítására is. Pedagógiai munkánkat fejlesztő pedagógusok, iskolapszichológus, gyógytornász, logopédus segíti.
A német nemzetiségi oktatás keretein belül a gyerekek heti öt órában tanulják első osztálytól kezdve a német nyelvet. A hagyományőrző foglalkozások alkalmával megismerkednek a néphagyományokkal, kultúrával. Bajor cserekapcsolatunk révén, remélhetőleg majd újra lehetőség nyílik németországi utazásra és nyelvgyakorlásra.
Színvonalas szabadidős tevékenységeket biztosítunk tanulóink számára: sport, ének-zenei, kézműves, tánc, dráma, tehetséggondozó foglalkozások, versenyek, vetélkedők, táborok, kirándulások, erdei iskola, színház-, hangverseny- és múzeumlátogatások.


Hajnal Zsolt
___________________________________________
Irodalom:

Feitl Írisz /szerk./: „Becsengettek” A pestszentimrei oktatás 110 éve, Bp. XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény, 2008

Pándy Tamás: 100 éves falu a városban, Bp. Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság, 1998

Pándy Tamás: „Falu a városban” Epizódok Pestszentimre történetéből, Bp. Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság, 1994

Pándy Tamás: Pestszentimre önállósági küzdelmei a XX. században, Bp. XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény, 2005

Pándy Tamás – Téglás Tivadar – Téglás Tivadarné: Helytörténeti olvasókönyv Pestszentlőrinc – Pestszentimre iskolái számára, Bp. XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény, 1998

Szélső utcai Iskolakrónika

határtalanul
új Széchenyi terv
iskolagyümölcs program
Ökoiskola