Ismét nagy lendülettel indult a nemzetiségi tanév is. Szeptemberben már szervezni kezdtük az Erntedankfest-et (a terményünnepet), amelynek ebben az évben a kukorica volt a témája. Ebben a témában, kukorica segítségével készültek, játékok, dekorációk, képek, ételek stb. a német népismeret, rajz és technika órákon, valamint egyéb tanórákon is megjelent a kukorica, mint téma az októberi projekt héten.

November 13-án az előző hetek készülődése után ismét elvonultunk Pestszentimre központba lámpásinkkal Szent Mártonra emlékezni. A programon sok család vett részt. A gyerekek lelkesen énekeltek. Aranyos volt tőlük, hogy a nagyobbak együtt énekeltek a színpadon szereplő kisebbekkel, segítették őket. Ezt megkönnyíti az a hagyományunk, hogy minden évfolyamnak megvan a maga Márton napi dala, így hetedik-nyolcadik osztályra mindenki minden dalt tud.

November 18-án részt vettünk a „Sváb partyn” negyedikeseinkkel, akik hetekig lelkesen, kitartóan gyakorolták a zoknis táncot. A zoknik elkészítése is team-munka volt, több iskolai dolgozó vásárolt, varrt, barkácsolt a fellépésre, míg a tanító nénik kitartóan gyakoroltak a gyerekekkel.

Amikor december 6-án bekopogtatott a Mikulás, nem csak magyar dalokkal, versekkel örvendeztették meg a gyerekek, hanem felcsendültek a német nyelvű dalok, versikék is.

December 7-én, csütörtökön ismét részt vettünk a hagyományos adventi kórustalálkozón. Az idén az 5.-6. osztályosokkal mentünk, de volt tanítványok is beálltak sorainkba. Nálunk a kórusban szereplő gyerekek kiválasztási elve az, hogy mindenki jöhet, aki énekelni szeretne, az sem baj, ha kicsit hamiskás. Ez nem egy kórusverseny, itt az együttlétről, a karácsonyról, az elfogadásról, tiszteletről szól a délután. Ebben az évben Leskó Sándor tanárúr zongorakísérete színesítette, támogatta fellépésünket, segítette felkészülésünket is.

Külön szeretném megemlíteni, hogy milyen büszke vagyok a gyerekek szövegtudására: minden dalt kívülről fújtak.

Alig értünk a karácsonyi dalok végére, máris készülünk a januári vers és prózamondó versenyre, amely nem kis erőfeszítés a gyerekektől.

Itt is megköszönöm a kedves Szülők segítségét, támogatását, amivel lehetővé teszik számunkra, hogy programjaink megvalósulhassanak, köszönöm szépen kollégáimnak a felkészítést, támogatást, szervezést, jelenlétet, és a

Legfőképpen pedig köszönöm tanulóinknak, hogy lelkesen vesznek részt a programokon evvel extra feladatokat is magukra vállalva.

Hajrá gyerekek, így tovább!!!